Batthyány Kázmér gyermek, -és ifjú koráról keveset tudunk. 1807. június 4-én született Pozsonyban.

Apja gróf Batthyány Antal József. Konzervatív, királyhű családjával külföldön élt, a magyar nyelvet sem ismerte. Harminc éves kora körül, apja halálával egyre nagyobb mértékben kezd érdeklődni a magyar ügyek iránt, nemzeti érzése mind jobban kifejlődik. Ebben nagy szerepe volt Nagy Károly matematikus, csillagász, közgazdász barátjának.

Nemzeti öntudatra ébredésének bizonyítékai: megtanul magyarul segíti a magyar oktatást pénzzel, tankönyvekkel rendszeresen támogatja anyagilag a baranyai birtokán lévő falusi iskolákat gazdasági tanintézetet alapít. Mihálynak rendszeres évi jövedelmet biztosít az Akadémiának ajándékozza 32.000 kötetes könyvtárát részt vesz a főrendi ellenzék megalakulásában részt vesz a Pozsonyi országgyűlésen.

1843/44-es országgyűlésen már a főrendi ellenzék vezére. Kossuthtal együtt dolgozik, a robot és dézsma eltörlésének előnyeit tárgyaló munkákra 200 arany pályadíjat tűz ki. Amikor az országgyűlési ellenzék létrehozza a Védegyletet, annak elnöke lesz. Továbbfejleszti a harkányi gyógyfürdőt, amelyet apja életében fedeztek fel, fürdőépületet emeltet. 1847-ben három faluval- Csehi, Szerdahely, Borostyánkő- örökváltság szerződést köt. Később Siklóssal, Palkonyával és Mozsgóval is. Táncsicsot elfogatása előtt segíteti abban, hogy birtokára meneküljön és több hónapig ott éljen. Birtokán, Bicskén csillagvizsgálót kezd építeni, a folyamatos fenntartására alapítvány hoz létre.

1848. áprilisában Baranya vármegye főispánjává választják, majd kormánybiztosként népfelkelést szervez, honvédséget toboroz: megszervezi Baranya védelmét Jellasics támadó seregeivel szemben. Szeptemberben Baranya és Pécs kormánybiztosának nevezik ki. A Perczel Mór által Ozoránál lefegyverzett, és Pécsre irányított horvát sereget, miután megeskette őket, hogy a magyarok ellen fegyvert nem fognak, haza engedi. Ezért az eszéki várba bevonuló Batthyányt a horvátok szívesen fogadják.

Részt vesz a szarvasi csatában, ahol könnyebben megsérül, majd a csepini ütközetben is. 1849. áprilisában Kossuth felkéri a külügyminiszteri tárca elfogadására. Májusban leteszi a kormányzónak a hűség esküt és a magyar állam elismerését kéri az angol külügyminisztertől. Kossuthtal együtt Európa színe előtt óvást emel a hadüzenet nélküli cári orosz támadás ellen. Szeretné a nemzetiségeket is megnyerni a magyar ügynek: tárgyal a románokkal, szerbekkel, de már késve.

Leghálátlanabb külügyminiszteri lépése a cári csapatokkal történő békekötési kísérlet. A szabadságharc bukása után emigrációba kényszerül, először Kossuth útvonalát választja, de miután viszonyuk megromlik, útjaik elválnak: Kossuth Amerikába kap meghívást, ő pedig Párizsban telepedik meg.

A haditörvényszék 1850-ben halálra ítéli, vagyonát elkobozzák, nevét a bitón elhelyezik. A következő évben jelképesen kivégzik. Párizsi letelepedése után a magyar emigráció életében tevékenyen nem vesz részt. Szemere Bertalannal együtt hírlapi cikkeiben bírálja Kossuthot a szabadságharcban elkövetett hibáiért, ezért az emigráció kiközösíti. Emlékiratot is készít, amelyben a reformkor és a szabadságharc politikusait jellemzi. Művének sajtó alá rendezésével éppen csak elkészül, amikor 1854. július 12-én váratlanul meghal.

A montmartre-i temetőben pihen 1987. július 6-ig, amikor a kiváló államférfi hamvai visszatérhetnek a siklósi vár kápolnájába, hazai földbe.

Büszkék vagyunk arra, hogy ő iskolánk névadója és odaadással ápoljuk emlékét!