A BCM beindulása következtében létrejött Siklós első lakótelepe Köztársaság tér néven.

ide költöző családok zöme kisgyermekes volt. A településen addig egy iskola működött, de a hetvenes évek demográfiai csúcsa, a körzetesítés, valamint az új lakótelep benépesülése miatt ez már kevésnek bizonyult. A Máriagyűdön megszűntetett iskola tanulóit is Siklós vette fel. A Köztársaság téren új bölcsőde – óvoda – iskolalétesítését tervezték el, és valósították meg.

1971. szeptemberére szerveződött meg az iskola: tanulóközösséggel, tantestülettel – csak az épület nem készült el. Három hónapon keresztül a település művelődési és közművelődési intézményeiben tanította az iskola első, 23 fős tantestülete a 339 tanulót.

A második félévre végre birtokunkba vehettük a kétszintes, központi fűtéses, világos, újiskolát.

Sajnos, az új épület már átadásának pillanatában kicsinek bizonyult. A 12 tanteremben 16 tanulócsoportot kellett elhelyezni. A tanítás a jól felszerelt szaktantermekben folyt: biológia, kémia,fizika, matematika, magyar… Az épületet úgy tervezték, hogy a 12 tanterem mellett szakköri helyiségek, könyvtár, orvosi rendelő, büfé, tanműhely, tornaterem, öltözők, konyha és ebédlő is helyet kaptak benne. A zsúfoltság miatt a büfének tervezett helyiségben és a gyakorlati teremben is tanórákat kellett tartanunk.

Első igazgatónk, Perics Péter érdeme az intézményi munka megszervezése, beindítása, hagyományok megteremtése.

Az iskola fennállásának 10. évfordulója alkalmából az 1980/1981-es tanévben vette fel Batthyány Kázmér nevét és az előtérben ekkor helyezték el Farkas László szobrászművész domborművét. Névadónk születésnapját, június 4-ét iskolanappá nyilvánítottuk, amelyen koszorúzással, megemlékezéssel, vetélkedőkkel idézzük fel Batthyány Kázmér életét és munkásságát.

Siklós közben fejlődött, várossá nyilvánították. Az 1981/1982-es tanévben beinduló 3. számú általános iskolával sem szűnt meg iskolánk zsúfoltsága, csak enyhült.

13 nevelő és 148 tanuló távozott tőlünk az újiskolába. Az eltelt 10 év alapozó munkája eredményeként az iskolahírnevet szerzett.

1982 szeptemberében orosz nyelvi tagozatot indítottunk. Emelt óraszámban, korszerű módszerekkel oktattuk a nyelvet, néhány tanulónk nyelvvizsgát tett, sőt egy alkalommal néhányan még Leningrádba is eljutottak Csákányi Géza tanár úr szervezésében. Szép eredményeket és sikereket, nívós kulturális rendezvényeket, megyei döntős tanulmányi-és sporteredményeket, gyümölcsöző külföldi kapcsolatokat hagyott örökül az 1984-ben nyugdíjba vonuló igazgatónk.

Az intézmény élén Kozma Sándor követte őt. Szakmai szempontból döntő fontosságú az 1985/1986-os tanév. Ekkor indult el első osztályban a Zsolnay József nevével fémjelzett NYIK tanterv szerinti oktatás, amely már kísérleti szakaszában megjelent iskolánkban 1973-ban.

A Nyelvi Irodalmi Kommunikációs program az anyanyelvi nevelés, a magyar nyelv területén tette lehetővé egy intenzívebb képességfejlesztő program újtananyagának, taneszköz rendszerének és pedagógiai kultúrájának megvalósítását. A NYIK bevezetésével megoldhatóvá vált az alsó tagozaton, hogy az oktatás egész napos keretben történjen.

1987-től tanulhatnak tanulóink német nyelvet, először még az orosszal párhuzamosan. Később már szakosított/ tagozatos tanterv alapján, majd nemzetiségi nyelvoktatás keretein belül. 1993-ban megszűnt az orosznyelv oktatása. 1989 szeptemberétől bevezettük az Értékközvetítő és Képességfejlesztő Pedagógiai programot, amely az anyanyelven kívül más tantárgyakat is érint. A megszűnő úttörőcsapat helyét a Diákönkormányzat vette át, ahol a gyerekeknek módjuk van megízlelni a közéleti szereplést, az érdekképviselet gyakorlását. A DÖK osztály- és iskolai szinten is működik.

1995-ben a szülők létrehozták a Batthyány Kázmér Általános Iskoláért Alapítványt.

A városban elsőként vezettük be az informatika oktatását. 2000-ben az Oktatási Minisztérium IRISZ-Sulinet pályázatán informatikai labort nyertünk. Hogy a kiscsoportos nyelvoktatás és a számítógépes ismeretek oktatásának feltételei meglegyenek, termek leválasztásával próbálkoztunk.

2000-ben tornászaink elnyerték az Arany-fokozatú tornásziskola címet. 2002. márciusában országos ÉKP-s konferenciát rendeztünk „Hitelesség és megbízhatóság”címen.

A 2002/2003-es tanévtől az iskola igazgatója dr. Schmidt Henrikné lett. Ő már igazgatói pályázatában is megfogalmazta, hogy intézményvezetői munkájának legfőbb irányadója az ÉKP program megvalósítása lesz.

A 2003-as Országos Kompetenciamérésen matematikából és olvasásból tanulóink jobb eredményt értek el, mint a miénkhez hasonló hátterű, de nem ÉKP-s iskolák. 2004-ben a pápai ÉKP központ által végzett felméréskor 18 iskola között a 4. helyet szereztük meg, és a következő évben megismételt felmérésben is megtartottuk helyünket az élmezőnyben, az első tíz között.

Felismertük, hogy az értelmi nevelés akkor lesz hatékony, ha az érzelmi intelligenciáról sem feledkezünk meg. Ebből a megfontolásból a 2003/2004-es tanévben, az ÉKP tapasztalataira (báb, sakk, furulya, dráma, néptánc) támaszkodva kezdeményeztük az iskola profiljának bővítését, amely törekvésünket fenntartónk is támogatta, és engedélyezte a tánc, képző-, és iparművészet, szín-, és bábjáték tanítását.

Az iskola neve ettől kezdve Batthyány Kázmér Általános és Alapfokú Művészeti Iskola.

2004-ben a megyei Diák Sportkör elismerésben és pénzjutalomban részesítette iskolánkat, mivel a Diákolimpiákon és egyéb versenyeken a vidéki iskolák közül mi szereztük a legtöbb pontot. Ugyancsak ettől a tanévtől foglalkoznak tanulóink tudományos kutatással a Tudományos Diákkör keretein belül. A TDK nem szakkör, nem önképzőkör, hanem komoly szellemi tevékenységet igénylő, kreatív munka. Tanulóink az eltelt években eljutottak az országos versenyre Budapestre, és ott kiváló helyezést értek el.

2004 márciusában rendeztük meg először „Lélektől lélekig” mottóval irodalmi gyermekfesztiválunkat, amelyre nem csak Magyarország területéről érkeznek versenyzők, hanem a határainkon túli magyar tannyelvű iskolákból is.

Vidéki tanulóink létszámának emelkedése miatt társulási megállapodás megkötését kezdeményeztük Nagytótfaluval és Kisharsánnyal oktatási intézményünk közös fenntartására. A környező településekkel mindig jó kapcsolatot tartottunk fenn, ezért megosztottuk a művészeti oktatásról szerzett tapasztalatainkat más iskolákkal is. A 2004/2005-ös tanévtől iskolánk külön megállapodás alapján művészeti tagozatokat működtet más települések által fenntartott iskolákban is. 12 iskolával kötöttünk megállapodást, és ezzel együtt szervezzük, koordináljuk a kistérség művészeti életét.

Az elmúlt néhány évben 16 tantermet alakítottunk ki kisebb-nagyobb átalakítással, fejlesztéssel. Informatika szaktantermünket 16 új, korszerű géppel teljesen felújítottuk. Nyelvi laborunk 16 számítógéppel várja a német és angol nyelvet tanulókat. Táncterem, kerámiaterem, rajzterem szolgálja a művészeti oktatást. Könyvtárunk több, mint 4000 kötettel, megújult, kellemes környezetben várja olvasóit.